Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj

Kertbarát körök




Csapókerti kertbarátok kertlátogatáson

*********************************************************

Beavatásom története.


Életem nagy váltása-változása volt a 2oo5. esztendő februárja. Ekkor kerültem igazgatóként a Csapókerti Közösségi Házba, - ahogy az ilyenkor lenni szokott - megilletődve, kissé szorongva a nagy feladattól, de tele reménységgel, jókedvvel, szakmai ambícióval. Nagyon sokat hallottam róla, sok személyes tapasztalatot, információt kaptam már korábban is az itt folyó sajátos, csapókerti közösségi életről, az itt élő emberek hihetetlen aktivitásáról, a -csapókertiség - varázsáról. Ebben a felfokozott várakozásomban - eltelve, néha elveszve a rám zúduló sok információtól, feladatok tömegétől - toppant be második munkanapom délutánján Pető Ibolya kolleganőm, hogy aznap este legyek szíves köszönteni, megnyitni a hagyományos februári, évente itt megrendezésre kerülő Városi Borversenyt.
Nosza, egy kis frizura-igazítás, nagy levegő, mehetünk is. A nagyterembe belépve éreztem meg először azt a bizonyos csapókerti atmoszférát. A hosszú, terített asztalsorok mellett jókedvű, barátságos kertbarátok Debrecen minden szegletéből, s a házigazda Csapókerti Kertbarát Kör éppen igazgatta, szervezte a délután lezajlott borverseny záró akkordját, az ünnepélyes eredményhirdetést és baráti estet. Terem szerte ismerős arcok a Mathiász- és más körökből, s a kitűnő hangulatot fokozta a közelgő vacsora finom illata. Szorongásom emléke is elillant, boldogan köszöntöttem ezt a kedves társaságot, akik ugyanolyan barátsággal fogadtak be engem. Ez az este indította el azt a hosszú, most már évek óta tartó emberi-szakmai folyamatot, amely által magam is részese lettem e nagy csapókerti közösségnek. A Csapókerti Kertbarát Kör munkáját, közösségi életét, aktivitását sokszor volt alkalmam megismerni, megtapasztalni. Többek között rájuk is jellemző az a nyitottság, szakmai érdeklődés és igényesség, egymás iránti baráti viszonyulás, amely az intézmény közösségeit jellemzi. Számítani lehet rájuk a nagyobb közösséget érintő rendezvények, programok előkészítésében, megvalósításában. Sikeres közösségi rendezvényeink bizonyos részprogramjai a kör igényes, érdekes, lelkes munkájának köszönhető, mint például a csapókerti farsangi mulatság keretében zajló sütemény- és pálinka verseny, vagy a mindig nagy közönségsikerre számot tartó hagyományos szőlőpréselési bemutató és kóstoló a Csapókerti Szomszédsági Nap és szüret keretében. És felejthetetlenek persze azok a csodás töltött káposzták és sütemények is, amelyek baráti összejöveteleinket fémjelzi.
Kívánom nekik, hogy továbbra is jó egészségben, jó kedvvel műveljék kis kertjeiket, ápolják azt a kincset, ami nélkül nem kerek e világ, a közösség éltető, összetartó erejét.


Kövesi Péterné
a Csapókerti Közösségi Ház jelenlegi igazgatója

*********************************************

Debreceni Csapókerti Kertbarát Kör tevékenységének bemutatása

 

A Kertbarát Kör legnagyobb súlyban latba eső elfoglaltsága, tevékenysége a kéthetenkénti foglalkozáson való részvétel. Az év 10 hónapjában együtt vagyunk, júliusban és augusztusban tartunk nyári szünetet. Ki lehet számolni, hogy a 40 év alatt hány foglalkozást tartottunk. Ha egy évben 20-at, akkor a 40 év alatt bizony kereken 800 foglalkozást. Igen nagy szám ez! Tartalommal kitölteni pedig, bizony nem kis fejtörést okozott időnként a tagságnak, a vezetőségnek és nem utolsó sorban a szakmai vezetőnek. Szem előtt kellett tartani többek között azt is, hogy a program ne legyen unalmas, lehetőleg ne ismételje magát, az adott időszak aktualitásának megfeleljen, s még sorolhatnánk mi mindenre kellett odafigyelni!

Nézzük meg, hogyan építettük fel a programunkat. Először is a kertészet szakágai szerint: gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés és dísznövénytermesztés. Egy külön ág, de nagyon fontos a növényvédelem, erre nagyon sok időt szántunk, mivel ezt a tagság különösen igényelte. Ha visszamegyünk a szakághoz, el kell mondjam, hogy a gyümölcstermesztés kérdéseire fordítottuk a legtöbb időt, ezt követte a szőlészet. A zöldségtermesztés kérdéseire időnk 10-15%-át fordítottuk. A dísznövénytermesztés súlyában nem lehet meghatározó, mert azt a kertbarátok, ill. feleségeik hobbiként végzik, és az egynyári és évelő virágok termesztésében nagy gyakorlattal bírnak. A családi házak kertjeiben ill. a hétvégi kertekben legnagyobbrészt gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat ültetnek és ezek terméséből a felesleget sok esetben értékesítik, ezért kell súlypontosan ezzel a témával foglalkozni.

Az év különböző időszakaiban a következő témákkal foglalkozunk.

Januárban, februárban a vetőmag, növényvédő szer beszerzésével.

Márciusban telepítéssel és lemosó permetezéssel, majd március végén metszési bemutatót szervezünk.

Áprilisban a zöldségfajtákkal és a kiültetésekkel.

Májusban a növényvédelemmel és ekkortól fogva kertlátogatás is esedékes.

Júniusban szintén a kertlátogatások aktuálisak.

Szeptemberben, októberben készülünk az őszi gyümölcs, szőlőtelepítésekre és a pótlásra.

Októberben, novemberben esedékesek a szüreti munkák, gyümölcs-zöldségtárolás.

Decemberben értékeljük az évet, a boros gazdák számára a borkezeléseket ismertetjük és esetleg már meg is kóstoljuk az új borokat.

Ezek a havonkénti témák azért nem válnak unalmassá, mert a kertész szakma, a növényvédelem állandó változásban van. A nemesítők évről évre új gyümölcs, szőlő és zöldségfajtákat hoznak létre, és ezeket ismerni kell. A koronaformák és lugasformák kialakítása is sok változáson megy át. Nem utolsó sorban a növényvédő szerekben is nagy változások következnek be, új hatóanyagok új márka neveken kerülnek forgalomba és ezeket is mind ismertetni kell. A kertbarátok korszerű ismeretekkel történő tájékoztatása tehát nagyon fontos.

A kertbarát kör szakmai munkáját színesítik, érdekesebbé teszik, sok gyakorlati tapasztalattal gazdagítják a kertlátogatások. A meglátogatott kertet értékeljük, de sohasem a durva elitélés, vagy a kritika a cél, hanem a kerttulajdonos segítése szakmai szempontok alapján. A kertlátogatások másik fontos célja a barátkozás, a jó hangulatú együttlét biztosítása. A kertbarátok életében nagyon fontos szerep jut a tanulmányi kirándulásoknak is. A kertészeti termelésben kiemelkedő kutató állomások, termelő gazdaságok, szőlészeti és pincegazdaságok, arborétumok, vagy botanikus kertek meglátogatása nagyon sok hasznos ismeretet nyújt és szép élményeket jelent az oda látogatóknak.

A termék kiállítások is fontosak a közösség életében. A tagok is bebizonyíthatják, milyen szőlőt és gyümölcsöt termeltek, s az hogy állja meg a helyét egy nagyobb megmérettetésben. A fajták meghatározása nagyon fontos. Különösen kezdetben ezzel nagyon sok gond volt. A telepített oltványokról a jeltáblákat lemosta az eső, térképet nem készítettek a telepítést követően, s így egy-egy szakköri foglalkozásra hozták el tagjaink termésüket, hogy közösen határozzuk meg, milyen alma, szőlő vagy őszibarack fajtát telepítettek annak idején. A kiállításokon a pontos fajta megjelölés nagyon döntő. A szakértő zsűri, ha sok rossz fajta megjelölést tapasztal, úgy azt a közösséget lepontozza.

A Csapókerti Kertbarát Kör az elmúlt évtizedekben 20 alkalommal vett részt Megyei Kertészeti Kiállításokon. Ezek a rendezvények nagy erőfeszítést igényeltek, de az elért eredmények, a megyei közösségekkel való találkozás, a barátkozás és a sikerek végül is bizonyították, hogy hasznos volt ezeken résztvenni, mert mindannyian gazdagabbak lettünk szakmai ismeretekben és baráti kapcsolatokban. Sajnos a megyei kertbarátok, és az őket fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi helyzete nem teszi lehetővé a kiállítások további megrendezését. Fontos esemény a borversenyeken történő igen aktív részvétel, és a Csapókerti Kertbarát Kör rendezi meg Debrecen város borversenyét minden év februárjában óriási sikerrel.

Az embert mindig ösztönzi az a tudat, hogy szeretne minél nagyobb, minél ízletesebb gyümölcsöt és szőlőt termelni és letenni a család asztalára. Ezt támogatják és segítik kertbarát közösségeink szerte az országban. A kertbarátok eddigi hármas jelszava a "kertészkedj, művelődj, barátkozz" még két igen figyelemre méltó célkitűzéssel bővült, s ma már így hangzik:

"kertészkedj, művelődj, barátkozz, védd a természetet, fogyassz magyar terméket!"

 

Balogh Zoltán okl. kertészmérnök

szakmai vezető

 Debrecen

********************************************************************

Közösségi értékek a kertbarát körben

A csapókerti kertbarátok meghívására több alkalommal volt szerencsém természetvédelemről, külföldi úti élményeimről előadást tartani. Mindig nagy örömmel fogadtam el a felkérést, hiszen itt lelkes és érdeklődő közönség várt, akikről minden alkalommal megállapíthattam, ez egy sok év alatt összekovácsolódott, élő közösség. A kertbarát-köri mozgalom nemcsak kitűnő közösséget formál, ahol a hasonló érdeklődésű emberek megtalálják egymást, nemcsak egy - önképző - kör, ahol a kiskerttulajdonosok kicserélik tapasztalataikat, és új módszereket tanulnak szakavatott előadóktól. Mindezek nagyon fontosak, azonban ez a mozgalom ezen túl még további fontos küldetéseket tölt be, amikről talán nem beszélünk eleget. Most álljon itt két példa.
A kiskertek, hobbikertek kertkultúrát teremtenek és tartanak fenn a nagyvárosok betonsivatagai körül, élőhelyet biztosítva számos élőlénytársunknak. Megfelelő műveléssel - vegyszerszegény, illetve biogazdálkodás -, és a ma már jól ismert madárbarát kert elveinek követésével - nyáron madáritatás, télen etetés, odúk kihelyezése, sövények telepítése, stb. - kis zöld oázisokat teremthetünk madaraknak és sok más fajnak - lepkéknek, kisemlősöknek, stb. - melyek a kártevő rovarok irtásával, de egyszerűen gyönyörködtetésünkkel is busásan meghálálják a rájuk fordított figyelmet.
Nagyszüleink még többnyire maguk termelték az asztalra kerülő "étel-élet" nagy részét, vagy ha városban éltek, a vidéki rokontól kapták, piacról őstermelőktől, és a sarki fűszerestől vették. Később jött a téeszesítés, meg az ABC áruházak, de az ott kapható élelmiszer jobbára még mindig hazai volt, és a háztáji gazdálkodás is töretlenül fennmaradt. Aztán eljött a hipermarketek kora, és lassan már semmi - a termelés, feldolgozás, kereskedelem - nincs hazai kézben, s örülhetünk, ha a sok ezer kilométerről környezetszennyező módon idefuvarozott, agyoncsomagolt, adalékanyagokkal terhelt, drága élelmiszerektől nem betegedünk meg. Mindeközben a hagyományos paraszti gazdálkodás, és a legutóbbi időkig dívó állattartási szokások - sok olyan falu van, ahol már egyetlen tehén sincs - csendben eltűnnek, és a magyar falu legfeljebb - bedolgozó - lehet a globalizált gazdaságban. Ennek feltételeit pedig, egyesek az intenzív módszereket alkalmazó - és ezzel a természetet módszeresen pusztító - nagybirtokban és géntechnológiában látják. Ideje kitörni az ördögi körből.
Ehhez a kiskertek százai-ezrei nagyon fontos hozzájárulást jelentenek. Itt, az ezekben a kertekben termelt friss zöldség és gyümölcs sok embert lát el élő, egészséges élelmiszerrel és ezzel - a fent részletezett - káros folyamatokkal szemben a kertbarát mozgalom reális alternatívát jelent.
Kívánom, hogy éljen és fejlődjön töretlenül a hazai kertbarát mozgalom, és ennek fontos helyi bástyája a Csapókerti Kertbarát Kör.


Gyarmathy István ökológus
a Hortobágyi Nemzeti Park igazgató-helyettese

 




A kertbarátok kirándulása (Poroszló, Tisza tó, Madár rezervátum).
Ezzel a hajóval utaztunk. Egy kertbarát útjára indítja a megüresedett hajót.

 

Egy növényvédős szemüvegén át

Szűkebb szülőföldem kertészeti termesztésre nemigen volt alkalmas, így ennek hagyományai sem alakultak ki. Volt viszont a falu közelében egy szőlőskert zártkert, ahol nekünk is volt egy 6oo négyszögöles ültetvényünk. Hétvégeken ide jártunk ki, és a hét közbeni szántóföldi és egyéb munkák után felüdülést jelentett a szőlészkedés, a forró déli órákban a - gerággya - óriási diófái alatti hűsölés, szalonnasütés. Csodálatos dolog volt figyelemmel kísérni, ahogy híztak, színesedtek, értek az Ezerjó, a Bakar, az Erdei Vállas, a Gohér, a Kadarka, a direkt termő Otelló és a gyerekek számára akkor oly kedves Piros Dalaware, apró, rágóshéjú, de korai és nagyon finom bogyói. Agrármérnökként, növényvédelmi szakmérnökként ma is elevenen élnek bennem ezek az emlékek. A Kertbarát Kör és a Növényvédő Állomás között kezdettől fogva szoros kapcsolat alakult ki, hiszen gyakran találták szembe magukat a gazdák ismeretlen károsodásokkal, tünetekkel. A kezdeti időszakban Szabó László előrejelző, laborvezető, hosszú éveken át segítette praktikus tanácsaival a tagok munkáját. Túlzás nélkül állítom, hogy ez irányú tevékenységét szívügyének tekintette. Később Dr. Jobbágy János rovartanos volt a Kertbarát Kör gyakori előadója, aki nagyon szuggesztíven, nagy szakmai alázattal beszélt a szőlő- és gyümölcskárosítókról, a különösen sok gondot, meglepetést okozó kártevők- pl. cserebogarak, gyümölcsmolyok, atkák, levéltetvek, pajzstetvek- életmódjáról, kártételeiről, az előrejelzés fontosságáról és lehetőségeiről. Különösen megnövekedett a tagság növényvédelmi aktivitása egy-egy járványt, gradációt követően, vagy egy-egy új károsító, megjelenése - pl. tűzelhalás - esetén. Sajnos az utóbbi időben is felütötte a fejét néhány zárlati károsító, így a szamóca fekete foltossága (Colletotrichum acutattum) 2oo4-ben, az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) 2oo5-ben, a csonthéjasok amerikai barna rothadása (Monilinia fructicola) 2oo6-ban. Évjárattól függően, de gyakori tématanácskozásokon a tafrinás levélfodrosodás, a moniliás betegségek, a poloskaszagú szilvadarazsak, gyümölcsmolyok, atkák, levéltetvek károsítása. A kertbarát köri rendezvényeken természetesen a károsítók szemléletes bemutatását követően nagy hangsúlyt fektettünk a védekezési lehetőségekre, beleértve az agrotechnikai, mechanikai, biológiai és kémiai eljárásokat. Ez utóbbi keretében ismertetésre kerültek a leghatékonyabb, engedélyezett készítmények, növényvédelmi technológiák, a környezetvédelmi, humán toxikológiai biztonsági szabályokkal együtt. Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a 4o éves jubileumát ünneplő Csapókerti Kertbarát Kört és szívből kívánom, hogy még hosszú-hosszú évekig működjön sikeresen, eredményesen


Dr. Dienes Gyula
igazgató


Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, a volt megyei Növényvédő Állomás jogutódja.